Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Személyes dokumentumok

Roller Kálmán 

Roller_Kalman.jpgDr. Koller Kálmán

(Borsodnádasd, 1913 — Ontario, 2004)
 
Az 1956-os forradalom idején az Erdőmérnöki Főiskola igazgatója volt. A forradalom leverése után az ő vezetésével vándorolt ki Kanadába az Ausztriába menekült oktatók egy része és az erdőmérnök hallgatók többsége. Közreműködésére a kanadai kormány befogadott mintegy 200 erdőmérnök hallgatót és számos oktatót, majd Vancouverben lehetővé tette, hogy a selmeci hagyományok szellemében, magyar divíziót alkossanak. A divízió keretében a hallgatók magyar nyelven folytathatták és fejezhették be erdőmérnöki tanulmányaikat. 1961-ig a vancouveri University of British Columbia magyar divíziójának dékánjaként munkálkodott. A "Sopron Divisio" megszűnése után az erdészeti genetika és az erdőtelepítés terén dolgozott elismert kutatóként. Élete végéig aktívan részt vett Torontoban a soproni csoport életében. A British Columbia Egyetem díszdoktora, a Nyugat-magyarországi Egyetem díszpolgára.

 

Részletes életrajz

Borsodnádason született 1913-ban. Gimnáziumi éveit Ózdon kezdte, majd a premontrei rend gödöllői középiskolájában folytatta, itt is érettségizett.
Erdőmérnöki oklevelét 1937-ben szerezte meg, majd Miskolcon kapott alföldfásítói megbízatást. Tiszapalkonyán kezdte tevékenységét, majd a Nyírségben folytatta. A háború után Heves megyében kapott erdőgondnoki állást.
1949-ben felkérték az erdészeti kutatás ujjászervezésére. Megalapították az Erdészeti Tudományos Intézet budapesti központját, amelynek igazgatója lett. 1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara Erdőtelepítési és Fásítási Tanszékének vezetőjévé.
Az Erdőmérnöki Főiskola igazgatójává 1954-ben nevezték ki. Nevéhez fűződik a főiskola oktatásának megreformálása, a tíz féléves tanulmányi idő bevezetése. Tevékenysége alatt az oktatás színvonala nőtt. Ezt a tanártársaival, szakmával és diákokkal történő tanácskozások megszervezésével és az ott elhangzottak oktatásban történő hasznosításával érte el.
Az 1956-os forradalom leverése után az Ausztriába menekült oktatók egy része és az erdőmérnök hallgatók többsége, az ő vezetésével Kanadába vándorolt ki, ahol erdőmérnöki tanulmányaikat magyar nyelven folytatták, illetve fejezték be. Közbenjárására ugyanis a kanadai kormány mintegy 200 erdőmérnök hallgatóval és számos oktatótársával, azok hozzátartozóival együtt befogadta és Vancouverben lehetővé tette számukra, hogy a selmeci hagyományok szellemében, magyar divíziót alkotva tanulhassanak. 1961-ig a vancouveri University of British Columbia Magyar Divíziójának dékánjaként munkálkodott.
1963-ban Winnipegben kutatói állást vállalt a Kanadai Erdészeti Szolgálatnál. Kutatómunkája a genetika területén nemzetközileg elismert. A manitobai egyetem tiszteletbeli kutatóprofesszorának választotta. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa a botanikai rendszertan és az Abies genus szakértőjeként ismerte el.
1970-ben áthelyezték Fredericktonba, Kelet-Kanadába, ahol kutatómunkáját az erdőtelepítés területén folytatta. l978-ban ment nyugdíjba. A Kanadai Erdészeti Szolgálat főigazgatója, R. j. Bourchier ez alkalomból köszöntőlevélben méltatta "hosszú, sikeres kutatómunkáját és bátor fáradhatatlan jövőbetekintő szemléletét".
1983-ban tagja lett a North American Poplar Council-nak. A British Columbiai Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagjának választotta. Tudományos munkásságát nyugdíjazása után is folytatta. Konzultációs irodát nyitott, és szaktanácsadóként dolgozott. Összesen több mint száz tanulmányt, cikket és három angol nyelvű szakkönyvet írt.
Hosszabb időt töltött el Hollandiában és Kolumbiában. E tanulmányutak eredményeképpen jelentős munkái születtek meg. Így a holland megrendelésre készített, könyv alakban megjelent, nyárfa hibridek rendszerező osztályozása és a dél-amerikai földcsuszamlásos területek stabilizációs lehetőségeinek vizsgálata.
Torontóban élete végéig aktívan részt vett a helyi soproni csoport életében. Széleskörű levelezésben állt mintegy száz közéleti személyiséggel, szakemberrel és sok volt soproni diákjával. A Soproni Divízió történetét angol és magyar nyelvű könyvekben írta meg. (Sopron Chronicles és Mi is voltunk egyszer az Akadémián). 1998-ban az Erdészeti Tudományos Intézet Vadas Jenő Emlékéremmel tüntette ki. A Magyar Köztársaság elnöke 2002-ben a "kanadai magyarság érdekében, a magyar mérnökök szakmai hírnevének öregbítésében végzett tevékenysége elismeréseként'' érdemrendet adományozott neki. A British Columbia Egyetemen "az erdészeti tudományok és egyetemi oktatás területén elért kimagasló eredményeiért" díszdoktorrá avatták. A Nyugat-magyarországi Egyetemtől 2003 decemberében díszpolgári kitüntetést kapott, amit örömmel nyugtázott, de személyesen már nem vehette át.
Ontarioban, 2004. január 4-én hunyt el.

Visszaemlékezések

Roller Kálmán: Kanadai emlékek (1987)
 Az 1987-ben készült hangfelvételen Roller Kálmán emlékezik vissza a Sopron Divisio Kanadába kerülésére, beszámol a Divisio életéről, áttekintést ad a Vancouverben végzettek sorsáról.

Az eredeti kazettát Dr. Grátzer Miklós ajándékozta intézményünknek.

 

Freedom.jpgMarching to Freedom - Remember 1956

Reflections on the Hungarian Revolution after 30 Years

Editor: K. J. Roller; Producer: N. F. Roller; Narrator: Adam Whyte
Produced with the grant from the Multicultural Program of the Government of Canada
(C) 1987 Guaranteed & Manufactured by Audio To Go Inc. Toronto

Az összeállítás az 1956-os forradalom és a Sopron Group Kanadába érkezésének 30. évfordulójára készült Torontoban. A kazettát 1987-ban adták ki, eredeti hanganyagokat és visszaemlékezéseket tartalmaz.

 
A oldal B oldal
Introduction: 2.00
The Honourable J. W. Pickersgill: 11.00
Montreal Reception: 14.00
Roller: 4.00
N.I.C.W.: 5.00
The Honourable J. Sinclair: 1.00
The Honourable T. Waterland, B.C. Minister of Forestry: 2.00
Mr. A. Furnis, A.B.C.P.F.: 3.00
Dr. Balatinecz: 6.00
Tarnocai & Mrs. Tarnocai: 4.00
Charles Jr.: 1.30
Jagodits: 2.00
John & Theresa: 2.30
Dr. Gratzer: 5.30

A kazetta digitalizált hanganyagát Roller István, Roller Kálmán fia juttatta el levéltárunkba.

 

Riport Roller Istvánnal 1956-ról

Az ottawai CHIN Radio magyar nyelvű adásában 2011. december 4-én készítettek riportot Roller Istvánnal, Roller Kálmán fiával. Roller István 1956-ban tízéves volt, a beszélgetésben az forradalom utáni menekülésről, az ausztriai menekülttáborokban töltött időszakról, a Kanadába költözésről mesél.

Riporter: Dombi Kálmán
 A beszélgetés keretét a rádióműsorban Márai Sándor: Mennyből az angyal című verse adta, Szörényi Éva előadásában.

A felvételt Roller István juttatta el levéltárunkba, digitális formában.


Dokumentumok Roller Kálmán hagyatékából

RollerKonyv.jpgRoller Kálmán (2001): „…mi is voltunk egyszer az Akadémián” Soprontól Vancouverig, 1956–2000 – Tarsoly Kiadó, Budapest, 256 o. 

 

Még Sopronban

 

St. wolfgangi szervezkedés

 

Segítség St. Wolfgangban

Diákok Sitzenheimben

 

Kérelmek az elhelyezkedésre


 

Válaszok és ajánlatok a jövőre

 

Ifjúsági Bizottság

 

Kanadai készülődés

 

Ideiglenes tábor

UBC

Alumni



Bakos Tibor

(Csököly, 1935) okleveles erdőmérnök
Oklevél kelte: 1959.; kiállította: The University of British Columbia
Erdőmémöki tanulmányait 1954-ben kezdte a soproni Erdőmérnöki Főiskolán, oklevelét 1959-ben szerezte meg Kanadában. Szakmai pályafutását egy erdészeti és fakitermelő vállalatnál kezdte 1959 őszén. A vállalat erdőmérnöke mellett dolgozott 1964 tavaszáig, ekkor kapta az első kinevezését mint helyettes erdőmérnök.
Az évek során a vállalat hét alkalommal előléptette, és mindig több és nagyobb fakitermelő egység tartozott felügyelete alá. Nyugdíjba vonulása előtt már több mint 310.000 hektár erdőterületért felelt,  és  több  mint  egymillió  köbméter  évi  rönkfa  kitermelésével járó  mérnöki  munkák, költségvetés, egy-és ötéves tervek elkészítése, kivitelezése tartozott a feladatai közé.
Körzeti főmérnökként (Reginai Chief Engineer) vonult nyugdíjba 1992 decemberében. Utána tovább dolgozott tanácsadóként, ugyancsak ennél a vállalatnál hatvannyolc éves koráig. Pályafutásában nagy eredményének tartja, hogy a vállalat vezetőitől, valamint az állami erdészet hivatalnokaitól sok elismerést kapott mérnöki, erdészeti és természetvédelmi munkájáért.
 
 

Jacsman János

1936. április 10.: Születtem Bódvaszilason, akkor még Abaúj-Torna megyében 
1942-1946: Bódvaszilas: Elemi iskola 1-4. osztály 
1946-1950: Becsehely (Zala megye): Általános iskola 5-8. osztály 
1950-1955: Szombathely, Nagykanizsa, Miskolc: Gimnázium 1-4. osztály 
1955 júniusa: Érettségi (humán), Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc 
1955-1956. november: Sopron, Erdőmérnöki Főiskola, hallgató 
1956 ősze : Menekülés Ausztriába, majd tovább Svájcba 
1957-1961: Zürich, ETH, Abteilung Forstwirtschaft (Erdőmérnöki Kar), hallgató 
1961 novembere: Erdőmérnöki diploma az ETH-n 
1961-1962: Adjunktus helyettes Thurgau kanton erdészeti igazgatóságánál 
1962-1964: Tájtervező a Zürichi Felvidék (Oberland) regionális tervező irodájában 
1963: Házasságkötés Christidis Paraskewivel 
1964-1998: Munkatárs az ETH Zürich Orts-, Régiónál- und Landesplanung (Község-, Régió- és Országtervezés) intézetében (ORL-Institut) 
 1964-1966: tanársegéd a Kultúrföldrajz tanszéken (Prof. Winkler, E.) 
 1966-1971: Csoportvezető (Gruppenleiter) Tájtervezés 
 1971-1998: Részlegvezető (Sektionschef) Táj tervezés 
1966, 1968, 1971: gyerekek születése (Ágnes, Péter, Róbert) 
1971 novembere: A technikai tudományok doktora, ETH 
1971-1998: Docens (Lehrauftrag) az ORL-Intézet a területtervezők diploma utáni kiképzésnél (Nachdiplomstudium fúr Raumplanung) 
1989 szeptembere: Habilitáció, ETH, Abteilung für Forstwirtschaft 
1989-1998: Magántanár ETH, Venia Legendi az Erdőmérnöki Karon 
1998. április 30. : Nyugdíjazás 
2011 szeptembere: Aranydiploma a NYME Erdőmérnöki Karától 
2021 szeptembere: Gyémántdiploma a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karától

Dokumentumok Jacsman Jánostól

 


Jéhn Antal

Jéhn Antal gyógyszerész (Sopron, 1913 - Sopron, 2002) 1952-től dolgozott az Oroszlán gyógyszertárban. Az 1956-os forradalom alatt kiállított igazolványát özvegye adta levéltárunknak.

Jehn_Antal_igazolvany_1956.jpg


Németh Kálmán

Nemeth_Kalman.jpgNémeth Kálmán mérnök, 1956 októberében a Nehézipari Műszaki Egyetem, soproni Földmérőmérnöki Karának III. éves hallgatója.

Visszaemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakára


Perlaki Ferenc és felesége, Perlaki Éva dokumentumai

Perlaki_Ferenc_adjunktus_kep.jpgPerlaki Ferenc az Erdőmérnöki Főiskola Erdőfeltárási Tanszékének adjunktusa volt 1956-ban, a forradalom kitörése után a MEFESZ politikai, katonai csoportjának egyik vezetője. 1956. november 4-én, az osztrák zöldhatáron át elhagyta az országot a menekülő hallgatókkal, felesége és gyermekei más úton szintén Ausztriába menekültek. A hallgatók ausztriai tartózkodása alatt végig segítette őket, a ferienhorti tábor felszámolása után Ausztriában kezdett új életet családjával. Negyven éven át volt az Eszterházy-uradalom erdészeti vezetője.
 


1953-ban kezdett erdőmérnök-hallgatók évfolyamának dokumentumai


Cikk nyomtatása E-mail